Tegnap reggel időben keltem, hogy elkészítsem az ebédem, amiről fogalmam sem volt, hogy mi lesz. Gondoltam valami kölesesre, aztán cukkinire...végül az előbbinél kötöttem ki. Nagyon megszerettem a kölest az elmúlt pár hónapban. Tegnap egyébként is szerda volt, úgyhogy passzolt a dolog (hogy minden napnak megvan a maga gabonája, ezzel is valamelyik gasztroblogon találkoztam anno először).
Átrágtam magam jó pár köleses recepten és csak telt-múlt az idő, nem leltem az igazat. De végül ráakadtam itt. Le kell írnom azt is, hogy Vegavera blogja volt az egyik első, amit már tavaly is nagyon szívesen nézegettem. Szó ami szó repült az idő, végül hatalmas késésben voltam, de azért csak elkészült az a fránya palacsinta.
Mindent Vera receptje alapján csináltam. Nagy volt a kísértés hogy megkóstoljam mikor elkészült, mert írtó kíváncsi voltam a kölesmassza ízére, de kitartottam, becsomagoltam és csak délben faltam be.
Jelentem: finom és valóban "túró" íze van, nálam nyert ez is! :)
Átrágtam magam jó pár köleses recepten és csak telt-múlt az idő, nem leltem az igazat. De végül ráakadtam itt. Le kell írnom azt is, hogy Vegavera blogja volt az egyik első, amit már tavaly is nagyon szívesen nézegettem. Szó ami szó repült az idő, végül hatalmas késésben voltam, de azért csak elkészült az a fránya palacsinta.
Mindent Vera receptje alapján csináltam. Nagy volt a kísértés hogy megkóstoljam mikor elkészült, mert írtó kíváncsi voltam a kölesmassza ízére, de kitartottam, becsomagoltam és csak délben faltam be.
Jelentem: finom és valóban "túró" íze van, nálam nyert ez is! :)
2 megjegyzés:
Nagyon örülök, hogy ízlett! :)
Én pedig köszönöm, hogy megosztottad a nagyvilággal a receptet! Szeretem a blogod, sokat segít nekem a "reformosításban". :)
Megjegyzés küldése